2024/25-ös tanév: II. Rákóczi Ferenc emlékei a Felvidéken természettudományos kitekintéssel

Iskolánk ebben a tanévben is sikeresen pályázott a Határtalanul! programra, így a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából 52 tanulónk ismerkedhetett meg a Felvidék kulturális örökségével, az ottani magyarság életével.

Az előkészítő tevékenységeinken Felvidékről szóló totót töltöttünk ki és a Barangoló digitális tartalomtárból válogattunk a kirándulás helyszíneihez köthető feladatokat, így ismerkedtünk meg a gömöri barlangokkal, a felvidéki festményekkel, várakkal és a népszokásokkal is. Kis csoportokban az iskolai tabletek segítségével dolgoztunk. 

Évfolyamkirándulás keretében megtekintettük a várpalotai Trianon Múzeumot és a közeli Nagy-Magyarország Parkot is. 

Néhányan vállalták, hogy a meglátogatandó helyszíneinkről kiselőadást tartanak. Az öt napot igazságosan elosztottuk a három hetedikes osztály között.

A kirándulásra május 19-én, hétfőn reggel indultunk az iskolától. az első megállónk Somoskő falu volt, ahol a vár mellett megnéztük Petőfi kunyhóját és a különleges bazaltorgonát. A következő megálló, a Bakancslistán is szereplő Füleki vár volt, ahol a helyi idegenvezető érdekfeszítően mesélt a vár történetéről, jelentőségéről, valamint Thököly Imre királlyá koronázásáról. Napunk utolsó állomásaként Rimaszombati városnézésen vettünk részt. Sétánk során nem csak az irodalmi emlékhelyeket kerestük fel, hanem Petőfi Sándor és Tompa Mihály szobránál is verset mondtunk és koszorúztunk. Este elfoglaltuk szállásainkat és az Ipoly panzióban találkoztunk Auxt Feri bácsival, aki a gömöri magyarság történelméről, meghurcoltatásairól, túléléséről mesélt nekünk.

Utazásunk második napján Ótátrafüredre mentünk, ahol megismerkedtünk a magyar túrázás, hegymászás történetével. Siklóval jutottunk fel a Tarajka turista központba, ahonnan  a Tar-pataki vízesésekhez túráztunk. 1301 m magasságig jutottunk, ahol megnéztük a Rainer-házat is. Több, mint háromórás túránk során természetföldrajzi megfigyeléseket tettünk a Tátrában, megfigyeltük a magashegységek formakincseit, kőzetanyagát, kőzeteket gyűjtöttünk, növényeket és állatokat fotóztunk, Google Lens segítségével a számunkra ismeretlen növényeket meghatároztuk. Vacsora után az Ipoly panzió közösségi termében mindenki elkészítette egyedi díszítésű, kreatív túrasapkáját textil filccel.

Szerdán az Andrássy-kastélyt tekintettük meg Betléren. Ez a történelmi Magyarország egyik legnagyobb, épségben fennmaradt, eredeti bútorokkal berendezett vadászkastélya. A csoportos vezetés során rengeteg érdekességet hallottunk a kastély, a gyűjtemények történetéről és a korabeli főúri életről. Nagyot sétáltunk és szelfiket készítettünk a kastély ősfás parkjában.  Délután a Gombaszögi barlangba mentünk, ahol a vezetés során előadást hallhattunk a Szlovák karszthegység, a cseppkövek és barlangok kialakulásáról, csodálatos világáról. Hazatérve Hanyus Erik lovasfarmjára indultunk, mely a szálláshelyünk közelében volt. Itt megismerkedtünk a lótartással és a Furioso North Star lovakkal. Vacsora után kvízjátékot játszottunk a kirándulás eddigi ismeretanyagából. 

Csütörtökön a bakancslistán szereplő bányavárosokat kerestük fel, amelyek a magyar bányászat történetének kiemelkedő állomásai. Elsőként Selmecbányán látogatást tettünk a Bányamúzeumban, amelyet magyar nyelvű vezetéssel néztünk meg. Tanulóink döbbenten hallgatták az előadást a bányászok nehézségeiről, a bányalovak használatáról. Ezután városnéző sétát tettünk, melynek során megtekintettük az Evangélikus Líceum épületét is, ahol Petőfi is tanult. Emléktáblájánál Petőfivel kapcsolatos történetek felelevenítésével rövid megemlékezést tartottunk. Ezután Besztercebányával ismerkedtünk meg, ahol főleg történelmi tudásunkat mélyítettük el a városnézés során. A katonai emlékparkban II. világháborús és kommunizmussal kapcsolatos ismereteket hallgathattunk az idegenvezetőnktől, a főtéren pedig megcsodáltuk a hangulatos történelmi épületeket. A buszon megismertettük a gyerekekkel Mikszáth és Jókai írásait.

Hazafelé látogatást tettünk Kassán, Szlovákia második legnagyobb városában. Először a Rodostó házban hallgattunk érdekes előadást II. Rákóczi Ferenc életéről, száműzetéséről, földi maradványainak hazahozataláról, és a Rodostó-ház történetéről.  A főtéren található monumentális, gótikus Szent Erzsébet dóm megtekintésével folytattuk programunkat, melynek kriptájában található Rákóczi fejedelem sírja. Itt elhelyeztük iskolánk koszorúját. Városnéző sétánk  után a buszon interaktív kvízjátékot játszottunk Rákócziról. Este 7 óra körül értünk vissza az iskolához.

A tanulmányi kirándulás során most is bebizonyosodott, hogy a Felvidék tanulóink számára mennyire ismeretlen, és történelmi ismereteik ellenére is folyamatosan rácsodálkoznak arra, hogy határainkon kívül is él magyar közösség. A felvidéki városok meglátogatása segített a középkori, újkori élet elképzelésében is, hiszen tanulóink Magyarországon sokkal kevesebb olyan várost, várat láthatnak, melyek épségben maradtak, megőrizték történelmi, művészettörténeti emlékeinket. Természetjárásunk során olyan földrajzi ismeretekre is szert tehettek tanulóink, amelyekre hazánkban nincs lehetőségük.

A hazaérkezést követően értékelő órákat és témanapot tartottunk, melyeken beszámoltunk a tapasztalatainkról, élményeinkről. A készített fényképekből tablót és ppt-is készítettünk, amelyet az aulában kiállítottunk.

Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás napján témanapot tartottunk. Az első órában beszélgettünk a magyar nép küzdelmeiről a szabadságért és átismételtük a Trianoni békeszerződésről tanultakat. A második órán fogalmazást írtunk. Két témából választhattak a tanulók: 1.: mit jelent számunkra a magyarság; 2. mi volt a legjobb élményük a Határtalanul! kirábduláson. Rövid interaktív vetélkedőt is tartottunk, melyen a Felvidék irodalmi vonatkozásaival kapcsolatos kérdésekre válaszoltunk: Mikszáth, Jókai, Tompa Mihály, Balassi, Petőfi műveivel kapcsolatos tudásunkat mértük össze. A harmadik órában részt vettünk az iskolai megemlékezésen, melyen elénekeltük közösen a Kézfogás dalt és megemlékeztünk a Parajdot ért tragédiáról is. A negyedik órában Timi néni mesélt a MagasTátra fenyőerdőiről (erdők szintezettsége, fényviszonyok, fajgazdagság stb.) és a kirándulás közben meghatározott növények életmódjáról. Délután az iskola képviseletében néhány tanuló részt vett a városi megemlékezésen és elhelyezte a koszorúnkat.

Az utolsó programunk június 6-án a Magyarság Háza által szervezett rendhagyó óra volt. Két csoportban mentünk. Az előadó hölgy nagyon érdekes órát tartott, mesélt arról, hogy milyen lehetett az 1920-as években Erdélyben magyarnak lenni. Saját családja történetéről is sok mindent megtudtunk. Meghökkentő volt szembesülni azzal, hogy az elcsatolt területeken élő magyar gyerekeknek milyen kihívásokat tartogat az iskola, a nyelvhasználat és a kulturális különbségek.

A Magyarság Háza rendhagyó órája után megnéztük a Parlamentet, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét az Alkotmány utcában, és sétáltunk a Duna parton is. Nagyon tartalmas és felejthetetlen  programon vettünk részt, sok olyan helyen jártunk, ahová a pályázat nélkül nem juthattunk volna el.